Sämling Coaching

Ügyfelem, nevezzük Gábornak, egy multinacionális cég beszerzési vezetője, aki már hosszú évek óta dolgozott a vállalatnál.
Családi okokból 2 évvel ezelőtt költöznie kellett, így napi 3-3,5 órát utazott  munkahelyéig, és vissza.
További előrelépési lehetőség nem volt a cégnél, más számára kihívást jelentő pozíció nem üresedett meg. a vállalat stratégiai döntése okán a lokális beszerzés szerepe csökkent, és lassan központi, európai szintű beszerzésre tért át a cég.
Gábor 43 éves, a kiégés tünetei egyre inkább megmutatkoztak rajta.

Az első találkozáskor rengeteg kételyt, kérdést fogalmazott meg:

• Váltsak, maradjak?
• Mit érek a munkaerőpiacon?
• 43 évesen nem „ugrálhatok”
• Válságban nem lenne jobb kapaszkodni a székembe, amíg csak lehet?
• Nem fog nekem menni ez az állásinterjúsdi!
• Ha nem lenne családom, bátrabban váltanék!
• Házon belül próbálkozzak egy másik beosztásban?

"Ha meg tudod álmodni, meg is tudod csinálni."

Az első cél az volt, hogy hozzon egy döntést arról, pontosan mit szeretne.

Ehhez többek között „az ideális nap” technikáját alkalmaztuk. Azt kapta házi feladatnak, hogy írja le egy ideális napját 2011. május 15.-én. (ez pont 1 évvel később volt a jelenhez képest).
Gábor nagyon élvezte a feladatot, élmény volt olvasni az írását. Kikapcsolta a racionális énjét, és a legapróbb részletességgel leírta mit csinál aznap. Ez egy munkanap volt, nem vasárnap, nem szabadnap. Vezető egy nagy cégnél, nem gyártó szektor, és pár percre van a munkahelye az otthonától, így több idő marad a családra és a rendszeres sportra. A reggelek nem rohanással telnek, van idő egy finom kávéra.

Fontos volt, hogy nagyon megalapozott döntést hozzon, hiszen „ 43 évesen nem ugrálhatok”, ezért megnéztük milyen lehetőségei vannak a váltáson kívül. Minden alternatívát körbejártunk:
• Előnyök-hátrányok
• Mit javasolnál ebben a helyzetben a legjobb barátodnak?
• Mit javasolna a legjobb barátod, feleséged, stb?

Az ülés végén megkérdeztem Gábort, mi az amit másként lát most, mint 2 órával ezelőtt. A válasz határozott volt és bátor: új munkahelyet keresek!

Ügyfelem elküldte az önéletrajzát minden olyan helyre, ami elsőre jónak tűnt és várt, és várt, …és várt…majd hívott:

- „ Sejtettem, nem vagyok értékes a munkaerő piacon”

- „Én másként látom ezt, meséltél a tapasztalataidról, mindent tudsz, ami a beszerzéshez kapcsolódik, de az önéletrajzodat meg kellene néznünk, vajon látható-e ez mások számára, vajon olyan-e amit elolvasnak, vagy a cégek adatbázisában landol, mert „nem jön át” az értéke.”

Azt találtuk ki, hogy elküldjük HR-s ismerősöknek, és véleményeztetjük a CV-t. A javaslatok alapján kialakult az ütős önéletrajz, és Gáborból, aki szabadságot vett ki, főállású álláskereső lett.

Felépítettünk egy 3 hónapos tervet, amiben minden nap dolgozott azért, hogy megtalálja a legmegfelelőbb állást.
( Mi az, amit tehetsz, azért, hogy…… és még?...  és még?... és még?)

- Fejvadászcégek adatlapjának feltöltése
- Önéletrajz küldés
- Kapcsolatok számba vétele
- Ismerősök megkeresése
- Újságok átnézése
- Menedzsment irodalom olvasása
- Gazdasági, üzleti lapok olvasása
- Stresszkezelés, regenerálódás, sport
- Régen halogatott szűrővizsgálatok
- Egy igazán jó szabású öltöny

A fenti ötletekből, napi lebontású 3 hónapos terv lett.

Három-négy héttel az első újragondolt önéletrajzok elküldése után, elkezdett csöngeni a telefon, és megkezdődött az interjúkra járás időszaka. Volt olyan nap, amikor Gábornak 2-3 állásinterjúja volt, aki ahelyett, hogy egyre fáradtabb lett volna, egyre magabiztosabb, és rutinosabb lett, szemmel láthatóan élvezte ezt az időszakot.
Végül is három cég maradt fenn a szűrőn, volt ezek között olyan ahol öt körön volt túl sikeresen. A három ajánlat között a döntésben már egyedül is alkalmazta azokat a döntéstámogatási technikákat, melyeket a folyamat elején alkalmaztunk.

Elérkezett a következő lépés: jó kondíciókkal eljönni az előző munkahelyről. Mivel nem volt jártas munkajogban, és én sem, egy ismerősömet felhívtuk, aki felkészítette a jogaiból, és a lehetőségekből.
A búcsú buli vicces volt és kicsit megható is – ennyi év után.

Most az első 90 napos vezető előtt álló kihívás kapcsán találkozunk.

Gábor új munkahelye 15 percre van az otthonától, hangulatos budai kisutcában, ahol reggelente betér egy kedves kávézóba, egy finom kávéra és péksüteményre. Este fél 6-ra ér haza, ha nem megy edzésre aznap. És jó rég óta először, elment a lánya szülői értekezletére, mert már ő is odaér 5-re az iskolába, ha szükséges.