A Sämling Solution Consulting Kft. által havi szinten megrendezésre kerülő Tematikus Coaching Nap „vezető márka / én márka” témakörben megszervezett alkalma nagy meglepetést okozott számomra. Az igazat megvallva nem elsősorban a téma miatt vettem részt a programon, azt a nap elején még nem kifejezetten tartottam relevánsnak és aktuálisnak. Részvételem fő motivációja általános jellegű volt: betekintést nyerjek a coaching világába, a konkrét témától függetlenül. A nap végére annyi szemléletbeli és gondolati kinccsel gazdagodtam, amit a nap elején még nem sejtettem.
Megdöbbentő volt számomra, hogy az idegenül csengő vezértéma mennyire aktuális – és egyben örökzöld - kérdéskör, még ha sokak/sokunk számára nem is tudatosul(t) ennek jelentősége. Az énképünk, „homlokzatunk”, imidzsünk, azaz az én márkánk integráns módon való felépítése és annak a külvilág felé történő következetes kommunikálása minden olyan (szak)ember számára fontos lehet (lenne), aki példamutatással kíván vezető szerepet vállalni a társai (munkatárs, ügyfél, páciens, ismerősök stb.) körében.
Miután többféle megközelítésben definiáltuk, pontosan mit is értünk én márka ill. vezetői márka alatt, tudatosíthattunk és/vagy megerősíthettünk a fogalomnak milyen további elemei, aspektusai vannak. A teljesség igénye nélkül: személyes értékeink, egyediségünk (másnéven az angolul üzleti nyelvben igencsak elterjedt „unique selling point”-ok), verbális- és non-verbális kommunikációnk, a szavaink és tetteink összhangja, az általunk másokban kiváltott érzések, rólunk másokban megmaradó emlékek, a hírnevünk és a hatósugarunk, „marketing eszközeink” (névjegykártya, honlap, blog, közösségi oldal profil, önéletrajz, motivációs levél, megbízási szerződés esztétikai és tartalmi elemei, referenciáink) stb.
A non-verbális kommunikációs elemek (hanghordozás, hangszín, gesztusok, testbeszéd, megjelenés, kisugárzás) az önmagunkról közölt „imidzs”-nek, én márkának nemhogy szerves, de meghatározó részei, egyfajta „árulkodó jelei”. Emellett korunk digitális- információs társadalmában az online kommunikációs csatornákon (közösségi oldalak, blog-ok, online fórumok, honlapok, stb.) magunkról közzétett fotóknak és az általunk közölt információknak ugyancsak egyre komolyabb szerepe van én márkánk alakításában.
A fenti témaköröket egyrészt egy igen érdekes előadás, másrészt kiscsoportos feladatok formájában dolgoztuk fel. Ahogy a napot facilitáló Márton Mónika – a Sämling Consulting Coaching üzletágának vezetője - a nap elején megjegyezte, a tematikus napokon nem csupán az előadótól, de résztvevőként egymástól is igen sokat tanulhatunk. Ezt a nap során több ízben megtapasztalhattuk, lévén igen nyitott, közvetlen és a Humán Erőforrás Menedzsment széles spektrumát képviselő szakemberek vettek részt a vállalati HR vezetőktől és generalistáktól kezdve a vállalati és szabadúszó coach-okon át a tréner/tanácsadókig.
Számomra a nap fő üzenetét két mondás fémjelzi leginkább. Az egyik egy paradoxont foglal magában: „Nem elég jónak lenni, de annak is kell látszani”. Talán a másik mondásunk sem véletlen született meg: „Egyszer mutatni, mint ezerszer mondani.”
Szabó Zsuzsanna
Ügyvezető
SoundNess Tézis Kft.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
MISKY KÁROLY 2011.05.13. 12:05:33
Mindenkeppen erdekes es halas feladat az emberek (vezetok) finomhangolasa es teljesen egyetertek az iras vegen szereplo idezetekkel.
Hiszem, hogy mindekit lehet kicsit jobba tenni, de velemenyem szerint csak egy bizonyos mertekig. A cikk olvasasa kozben nekem egy harmadik idezet jutott eszembe, ami inkabb az embereket altalanossagban jellemzi es en mindegyik "amerikai" sikerorientaltsaggal kapcsolatos modszer soran ereztem.
"Hiaba oltoztetsz fel egy majmot egyenruhaba, attol meg majom marad".
Kivancsi lennek az ezzel kapcsolatos tapasztalataikra a gyakorlatban.
(es nagyon kerem, ne eroltessek az angol szavakat, ha azok helyettesithetok erthetokkel (pld: facilital, generalista (ezt peldaul nem is ertem, de bizonyos, hogy en vagyok tajekozatlan...))).
Lathatjuk a vilagban, hogy kozossegek ugy kulonitik el magukat a tobbiektol, hogy maskepp oltoznek, mas (a kulvilag altal nem, csak a "bennfentesek" altal ismert szavakat hasznalnak). Ez mindenkinek a szive joga, azonban, ha a tevekenyseguket valoban ismertebbe akarjak tenni, akkor ezt a szuk kort, kozosseget erdemes tagitani a szohasznalat altal is.
Remelem hisznek az epito kritikaban es kivancsian varom a tapasztalataikat a fenti kerdesben.
Maradok tisztelettel,
mk
u.i.: az ekezet nelkuli irasert elnezest, kulfoldrol batorkodtam billentyuzetet ragadni
Márton Mónika 2011.05.13. 16:02:13
Nagyon nagy örömünkre szolgál, hogy olvassa blogunkat, ( internetes naplónkat) a bejegyzés pedig igen hasznos észrevétel számunkra. Valóban igaz, hogy sok az angol kifejezés a mai magyar nyelvben, én is sokat gondolkodom ilyen esetben, hogy mivel is lehetne ezeket helyettesíteni. Sokszor azonban egyszerűbb az angol kifejezést használni, mert az közismert a szakmában, vagy mert egyelőre nincs magyar megfelelője. A coachot sokszor fordítják üzleti edzőnek, ami szerintem le is fedi a tevékenységet, én magam szeretem ezt az elnevezést.
Abban is egyet értek, hogy kívülről „jobbá tenni” valakit nem lehet, legyen valaki bármilyen kiváló coach, beletörne a bicskája. Abban azonban mélységesen hiszek, hogy minden ember képes a saját erejéből megváltozni, és ha ebben egy külső támogató segíti, biztatja, amikor feladná, új alternatívákat mutat, töretlenül hisz benne, még a nehéz időszakokban is, akkor az az ember tud változni.
Ha ebben nem hinnék, nem választottam volna ezt a hivatást. Nem megváltoztatok, csak kísérek, és tanúja vagyok egy változásnak.
Az idézet, amit a majomról írt, hát…itt sem tudok vitába szállni Önnel. Valóban, néhány éve még a személyes márka fogalma azt takarta, hogy hogyan adjuk el a semmit úgy, mintha valami lenne. Rengeteg irodalom született erről. Mi, a Samling Solution üzleti edzői sosem vállalnánk el egy ilyen megbízást, nem éreznénk etikusnak: „ Abban szeretnék fejlődni, hogy úgy tűnjön jobb vezető vagyok, és el tudjam adni nem létező képességeimet.”
De boldogan igent mondunk egy olyan felkérésre, hogy szeretném, ha az alapvető emberi értékek, amiket vallok, megjelennének a vezetői munkámban, hogy példaként álljak az emberek előtt. Miben kell ahhoz fejlődnöm, hogy ez így legyen?
A személyes márka egy definíció szerint az, amit mondanak rólunk, amikor kimegyünk az ajtón. Szívesen segítünk abban az adott vezetőnek, hogy olyan ember váljék belőle, aki ha kimegy az ajtón, akkor is a tisztelet hangján beszéljenek róla.
A jellem szerintem nem egy statikus dolog, hanem állandóan változó sajátja az embereknek, ami elmozdulhat erre is és arra is. Szélsőséges példák vannak ezzel kapcsolatban a világtörténelemben, és az irodalom is sokat foglalkozik ezzel a témával. Hadd szúrjak be ide egy mondást én is: „Egyetlen dolog van a világon, amin biztosan tudsz változtatni: önmagad!”
És végül az a „ fránya” helyesírás :) : Bevallom, nem tudom, hogyan helyes. Megnéztük az Interneten, és az alapján használjuk így, ahogy a többség használja. Most viszont már tényleg kíváncsi vagyok rá, ígérem, utána nézek és megírom Önnek a pontos verziót.
Üdvözlettel: Márton Mónika
MISKY KÁROLY 2011.05.20. 15:22:46
Mily ironikus, hogy egy magyar eredetu szonak nem talaljuk a magyar megfelelojet...
"Kocs (pronounced "kotch") was the Hungarian post town in the 15th century onwards, which gave its name to a fast light vehicle, which later spread across Europe."