Nagyon örültem a Sämling Solution kezdeményezésének, amely havi rendszerességgel szakmai találkozási lehetőséget biztosít a coaching iránt érdeklődők számára.
Áprilisban kapcsolódtam be a tematikus napra, amely a tranzakcióanalízisnak a coaching folyamatban való alkalmazásával foglalkozott.
A TA elméletét olvasmányaim alapján ismertem, tudtam azt is, milyen nagy mélységeket és mekkora tanulási lehetőséget rejthet még számomra ez a méltán ismert és elismert pszichológiai irányzat. Nem csalódtam, ezen a napon is sok új ismerethez jutottam a témában.
Csak néhány gondolat ezekből, ahogy felmerülnek bennem:
- Az én OK, te is OK állapot fontossága a coaching folyamatban már ott elkezdődik, hogy a coach OK-nak érzi-e magát. Hiszen, ha ez nem így van, akkor ő von el energiát a folyamatból, esetleg önterápiára használhatja azt.
- Az érzések, gondolatok és cselekedetek együtt adják az adott énállapotot, amelyeket leginkább felismerhetővé mindig a mögötte levő érzés tesz.
- A szóhasználat utal az adott énállapotra, például „az embereim” a Gondoskodó Szülőire, míg a beosztottakra/társakra használt „ezek” szó a Normatív Szülő jelenlétét jelzi.
Nagy örömömre coach eszköztáram is bővült. A coaching folyamat szinte minden fázisában hasznunkra lehet a coachee megismertetése az énállapotok típusaival; majd akár saját mondatainak elemzésével (shadowing után) akár egy, a környezetére vonatkozó szociális diagnózis felállításával dolgozhatunk. A szék technika is sikerrel alkalmazható: mit érez, mit vált ki belőle adott eset/probléma mint Szülő, mint Gyerek, mint Felnőtt. A tranzakcióanalízisben használt egogramma adott szerepre történő kitöltése is sok új gondolatot ébreszthet, új dimenziókat nyújthat a coaching folyamatban.
Köztudott, hogy a munkahelyi kapcsolatokban (és természetesen minden más területen) milyen nagy szerepe van a visszajelzéseknek. Ezért különösen fontos és érdekes volt számomra a délutáni időszak, amikor az ún. sztrókokkal (egységnyi + vagy – elismerés) foglalkoztunk. A TA találó rendszere szerint a sztrók lehet feltételes egy tevékenység nyomán és feltétlen, ami egyszerűen lényünknek szól. Megkülönböztetünk verbális és nonverbális, valamint konstruktív és destruktív sztrókot.
Különösen érdekes az elismeréseket megfigyelni abból a szempontból, hogy jellemzően mennyi közülük az ún. habcsók (manipuláció áll mögötte), a hamis sztrók (pozitív visszajelzésnek indul, azután pl. a „de…”; „kár, hogy…” kifejezések megfordítják). Lehetőségünk van a coaching folyamatban – ennek az egyszerű rendszernek az ismertetése után – arra, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben van jelen a sztrókhasználat ügyfelünknél (használ-e egyáltalán, ha igen, akkor alapvetően támogató vagy destruktív jellegűeket). Ha az arány az utóbbiak javára dől el, akkor a jó hírünk számára az, hogy pusztán a pozitív sztrókok számának növelésével elérheti, hogy csökkenjen negatív visszajelzéseinek száma :)
Szervezeti felmérések nyomán tudjuk, hogy a dolgozók talán leggyakrabban vezetőik visszajelzéseit hiányolják, keveslik, miközben a vezető egyik legfontosabb szerepe a sztrókszükséglet kielégítése! Ha megemlítjük itt, hogy a tranzakcióanalízis szerint naponta 150 sztrókra van szükségünk, akkor belátható, hogy a vezető támogatására szolgáló coaching folyamatban ennek mekkora jelentősége van.
Nem részletezem tovább, valóban nagy hozadéka volt számomra ennek a napnak, nagyon örülök, hogy részt vehettem, áprilisban találkozunk ismét!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.